Volt pár írással ezelőtt egy rövid gondolatsor a borsóról,
amit a kecskék sajna leettek.
Mára már bevégezte sorsát, mert leszüreteltük.
Egy részét elfogyasztottuk.
Néhány adag a mélyhűtőben várja a sorát.
Itt a leírása az én borsómból készült levesnek >>
Ez a zöldség szinte végigrobogott a tavaszon és nyárelőn.
El se vetettük, már kikelt, ki sem kelt már leették a kecskék.
Alig hogy megették, már újrahajtott.
Csodásan virágzott és termett finom édes borsószemeket.
Mi pedig élveztük az ételt, ami belőle készült.
A borsó nem adta fel- tanuljunk tőle- az életerő óriási volt benne.
Ne add fel, indulj neki újra és újra.
Jó napokat!
Szeretettel:
